Csütörtökön a babánk a teraszon lévő babakocsiban várta a fürdést. Fogalmam sincs, hogy történhetett, de nem biztosítottuk ki. Az ablakból egyszer csak azt láttam, hogy borul lefelé a babakocsi...Két lépcsőfokott zuhant a betonra... Ordítva rohantam ki! Senkinek sem kívánom ezt az érzést. Szerencsére Balázs baba nem esett ki belőle és egyből felsírt. Látszólag nem volt baja, de én nagyon nem voltam nyugodt. Bevittük a János kórházba, ahol megröntgenezték, majd úgy döntöttek, bent tartanak minket 48 órás megfigyelésre.
Éjjel monitorra kötözve figyelték a pulzusát, szívverését. A kiságya mellettem volt, de hiába. Végig attól rettegtem, hogy beletekeredik a kábelekbe. Borzalmas éjszaka volt, semmit sem aludtam. Gyűlöltem magunkat amiatt, hogy ilyen felelőtlenek voltunk. Ráadásul a szobában volt egy másik anyuka is a kislányával, aki Balázs miatt nem tudott aludni. Egyfolytában csak sírt és sírt. Nem akarta elfogadni a cicit sehogy sem! Nagyon meg voltam ijedve, nem tudtam mi baja van.
Másnap koponya és hasi ultrahangot csináltak neki és egy csomó orvos megvizsgálta. Elvileg minden rendben volt vele.
Sajnos szegénykém egész délután ordított. Megint a hasfájásra tippeltem, amivel a kórházban sem tudtak mit kezdeni. Egy kedves nővérke megszélcsövezte, így legalább tudott kakálni.
A stressztől alig volt tejem és Balázs sem nagyon akart szopizni. Úgy döntöttem, hogy adok neki tápot, nem hagyom éhezni. Próbáltam meggyőzni magamat és az ügyeletes orvosnőt is, hogy helyesen döntök, de ő nem értett velem egyet. Nekem viszont nagy segítség volt most a táp és Balázs sírása is abbamaradt, ahogy végre jól lakott. Természetesen fejtem, hogy ne apadjon el a tejem.
Lehet, hogy nem is a hasa fájt eddig, hanem a cicimben lévő kevés tej miatt volt nyűgös? Mostanában már nem is nagyon fejtem, mert azt hittem, a mellbimbóvédő megoldotta a szopási nehézségeket. Reméljük hamarosan kiderül.
A János kórház előtt ismételten le a kalappal! Az orvosok, nővérek egytől egyig kedvesek, segítőkészek, normálisak voltak.
A szobával is szerencsém volt, mivel csak az első éjszakán volt szobatársam, utána csak mi ketten maradtunk. Ennek viszont az volt a hátránya, hogy nem nagyon tudtam wc-re vagy tusolni menni, mert féltem, hogy Balázs kiesik a kiságyból is. Még jó, hogy eszembe jutott hogy van otthon elfordulásgátló párnánk. Miután behozta a férjem, ez a gond is megoldódott.
Pont kifogtuk a nyár legmelegebb napjait, így végig pelenkában volt Balázs, nem kellett rá még body sem:
A kórház óta viszont székrekedésel küszködünk. Lehet, hogy a táp okozza?
Most tornáztatom itthon, de viszem nemsokára babamasszázsra is, hátha az segít.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése